Markhot Ferenc Oktatókórház
és Rendelőintézet

Több száz éve a gyógyítás szolgálatában

al_t
Eger város mindig ügyelt az itt élők egészségére, már a 12. század második felében működött a városban a Szent Jakab ispotály, amiről korabeli dokumentum is tanúskodik. A történészek szerint azonban az intézmény még nem tekinthető a mai kórház jogelődjének, csupán a beteg és rászorult emberek ellátó helyének.
A Markhot Ferenc kórház gyökerei több évszázadra nyúlnak vissza. A gyógyító kórház létrejöttében szerepet játszott a természetes forrás, a gyógyvíz is, amelyre a középkori Török Fürdő épült. A török uralom után 1690-ben már 15 ágyas női kórházként fogadta a betegeket a városban az ispotály. Működtetését 1858-ban a Vincés nővérekre bízták. Ez volt a Széchenyi utcai kórházrész. Az 1726. október 8-án alapított irgalmas rendi férfi kórház 1728. december 27-én kezdte meg működését, amelyben a gyógyító munka már folyamatos volt. Itt kezdődött meg a kórház névadójának Markhot Ferencnek a vezetésével az első magyar orvosi egyetemi képzés is.
A Schola Medicinalis a történelmi Magyarország első magyar orvosi egyeteme hat éven át maradhatott fenn. A névadó orvos, Markhot Ferenc, aki Barkóczy püspök meghívására érkezett Egerbe, elvégezte a város és Heves vármegye gyógyvizeinek összeírását és elemzését is. Markhot többféle orvosi feladatot kapott, orvosa volt a püspökségnek, a szemináriumnak, városi és vármegyei tiszti főorvosként dolgozott, oktatott az egyetemen és bábaasszonyokat képzett. II. József ugyan nem engedélyezte Egerben az egyetemi oktatást, de halála után Markhot ismét megpróbálta az orvosképzés beindítását, de nem járt sikerrel. A szegények orvosa, szegényen, mellőzötten hal meg 1792. június 7-én.

Eger gyógyvizeiről a középkori utazók leírásaiban olvashatunk, a hódoltság alatt a törökök több fürdőt építettek itt. A legismertebb, a mai nevén is Török Fürdőben 1839-ben alkalmaznak először fürdőorvost. Kórházi részlegként pedig 1965-ben létrehozzák itt a Reuma Osztályt, előtte azonban 1950-ben bekövetkezik az államosítás, amikor is a két rendi kórházat egységesítik.

Egerben tehát két kórházban gyógyították a betegeket az államosításig: a Vincés rendi és az Irgalmas rendi kórházban. Ez utóbbi épülete ma is áll, tervezője Giovanni Battista Carlone híres mester, aki Eger több épületén is otthagyta névjegyét. A kórházban patika is működött már 1727-től. A gyógyító munka folyamatos volt a városban szinte az 1200-as évektől.

A kórház legújabb kori történetére a nagyarányú fejlesztések voltak a legjellemzőbbek. A második világháborút követően az összevont kórházban megindulnak a fejlesztések, osztályokat hoznak létre, elkészül a központi laboratórium, a rendelőintézet, a sebészeti műtőblokk, a sürgősségi betegellátó, az új pszichiátriai és belgyógyászati részleg. A kórház 1989-ben vette föl Markhot Ferenc nevét, tisztelettel adózva ezzel a nagy orvos és kórházépítő emléke előtt. Az egri orvosképzés 230. évfordulóján, 1999-ben pedig a Markhot Ferenc Kórház a Debreceni Egyetem Orvos-és Egészségtudományi Centrumának gyakorló kórháza lett, ily módon ismét bekapcsolódva a hazai orvosképzésbe.

Az egri fürdőkultúra története:
http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/4.19.2/1964_031_sugar_istvan_egri_gyogyfurdo.pdf

Az Irgalmas rendi Gránátalma Gyógyszertár Egri Víz nevű gyógyitala:
http://www.orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/6.5/1980_089_091_sugar_istvan_egri_viz.pdf

Fotógaléria

Markhot Ferenc életútja

al_t
Markhot Ferenc


A XVIII. századi magyar orvostörténet kimagasló személyisége Markhot Ferenc, Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesült vármegyék főorvosa. Működésének legjelentékenyebb vonatkozásaiban szorosan kapcsolódik Eszterházy Károly püspök kulturális városfejlesztő elgondolásához. Bár utca, portrészobor s két emléktábla is őrzi emlékét, de tapasztalataim szerint még mindig sokak előtt ismeretlen a nagy magyar orvosdoktor életműve – írja Sugár István, a Hevesi Szemle 1977-es 4. számában.

Az akkor ismert kutatási adatok szerint Markhot Ferenc Nyitra vármegyében, Vittencen született 1718 körül. Fizikus-orvosi tanulmányait a bolognai egyetemen folytatta Olaszországban, ami akkor a kor egyik legjelesebb egyeteme volt. Az oklevél birtokában Bihar vármegye tiszti főorvosa lesz Nagyvárad székhellyel, sőt elnyeri Forgách, váradi püspök udvari orvosi tisztét is.

Orvosi tudása messze földön híressé teszi nevét és személyét. Gróf Barkóczy Ferenc egri püspök is felfigyel a javakorabeli orvosra, és szokásához híven megbízottakat küld Nagyváradra, hogy Egerbe csalogassa a jeles férfiút. Markhot elvállalja a Heves megyei, illetve egri megbízást. Egerben nem csupán Heves és Külső-Szolnok vármegyék tiszti főorvosa lesz, de a püspök és nagy udvartartása, sőt a papnevelő intézet orvosa is.

Sugár István írása szerint Markhot Ferenc örök értékű munkássága elsősorban is az egri gyógyvizekhez kapcsolódik. A Helytartótanács 1762-ben elrendelte az ország valamennyi megyei főorvosa részére a megyéjük területén található ásvány- és gyógyvizek felkutatását és leírását. A jelentések sorából magasan kiemelkedik Markhot doktor munkája, amely kora igen magas orvosi tudásának a színvonalán álló tudományos értekezésnek tekintendő.

Orvostörténetileg páratlan értékű Markhot Ferenc fejtegetése a gyógyvizek hatásmechanizmusáról. A gyógyvizek kedvező hatása a beteg szervezetre szerinte abban nyilvánul meg, hogy a bennük rejlő elátérek a testnedvek részecskéinek tétlenségét, lanyhaságát felfrissítik. Markhot lelkiismeretes és rendszeres vizsgálatot végzett saját és kollégái praxisbeli terápiai tapasztalataira támaszkodva, hogy tisztázza a XVIII. századi orvostudomány tükrében az egri termál gyógyászati alkalmazásának lehetőségét.

A magyar orvosképzés szempontjából rendkívüli jelentős napnak kell tekintenünk 1769. november 25-ét, amikor Egerben, az irgalmas barátok kórházában megnyílt az első hazai orvosi kar. Az egri Scola Medicinalis nyitó első tanévének 10 hallgatója volt. Az első hazai orvosképzés jelentőségére maga Markhot doktor mutatott később rá, amikor leplezetlen büszkeséggel említi, hogy Magyarországon az ő egri Orvosi Iskolájában hat esztendőn tanított elsőnek orvostant. Számos olyan medikus került ki a keze alól, akik később a nagyszombati egyetemen – csak csekély utótanulmány elvégzése után – diplomás orvosként működtek.

1775-től Markhot öt esztendőn át foglalkozott behatóan a kirurgusok, a sebészek és bábák oktatásával. Markhot 1779-ben három tanulni vágyó fiatal sebészjelöltet sebészmesterré nyilvánított, miután az anatómia, szülészet és sebészet köréből sikeresen levizsgáztatta őket.

Markhot Ferenc orvosképzési elvének a maga korában is kimagasló voltáról tanúskodik, hogy a hallgatók nem csak elméleti, de kórházi gyakorlati képzésben is részesüljenek. Ezzel a metódusával tehát a nagy egri orvosdoktor a klinikai rendszer korai előfutára volt. (Forrás: Sugár István, Hevesi Napló 1977)

Kórházunk jelképe a gránátalma

al_t
Magyar Katolikus lexikon szerint a gránátalma fa gyökerét, kérgét és gyümölcsét ősidők óta használják a gyógyításban. Ha teljesen érett, nagyon ízletes, minden része fogyasztható. Az ókorban a szeretet, a termékenység és a halhatatlanság szimbóluma. A keresztény művészet átvette, elsősorban mint Krisztus-, Mária- és Egyház-szimbólumot. Főként a Mária-képeken gyakori, gyakran adták a festők a gyermek Jézus kezébe, aki örömmel mutatja Anyjának. Az Utolsó vacsora-képen a gránátalma (Ghirlandaio) Krisztus föltámadására utal. Dürer Apokalipszis-sorozatában a szeleket föltartóztató négy angyal (Jel 7,1) egy gránátalma fát őriz. A barokk korban a gránátalma világi jelentést is kapott: a bőkezűség, a hazaszeretet jelképe, ezért uralkodók képein ábrázolták. Szövésmintaként is gyakori, Madonna-képeken a mondott jelentéssel szimbolikus értelme van.

A gránátalma az irgalmas rend címerében szerepel, gyógyszertáraik elnevezésében gyakori. A Markhot Ferenc Kórház jelképe a kórházalapító elődöktől eredeztethető, az irgalmas rendi szerzetesektől, akik működtették Egerben a kórházat és gyógyszertárukat.

Markhot Ferenc Oktatókórház

és Rendelőintézet

3300 Eger, Széchenyi u. 27-29.