Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet

A Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Eger városának és a környező régiónak meghatározó egészségügyi intézménye, amely több évszázados múltra tekint vissza.

Alapítás és korai évek

Már a 12. század második felében működött Egerben a Szent Jakab ispotály, amiről korabeli dokumentum is tanúskodik. A történészek szerint azonban az intézmény még nem tekinthető a mai kórház jogelődjének, csupán a beteg és rászorult emberek ellátó helyének. A gyógyító kórház létrejöttében szerepet játszott a természetes forrás, a gyógyvíz is, amelyre a középkori Török Fürdő épült. A török uralom után 1690-ben már 15 ágyas női kórházként fogadta a betegeket a városban az ispotály. Működtetését 1858-ban a Vincés nővérekre bízták. Ez volt a Széchenyi utcai kórházrész.

Az irgalmasrendi kolostor, templom és kórház

Erdődy Gábor püspök 1726. október 8-án alapítólevélben adományozta az irgalmas rendnek a Szent Józsefnek szentelt, török mecsetből átalakított templomot, valamint a mellette lévő telket és 30 000 forintot a betegek ellátására. Az irgalmas rendi férfi kórház 1727. augusztus 27-én (innen számítjuk a kórházalapítás évét) ideiglenes helyen, az egri érsekségen kezdi meg a működését. Majd 1728. december 27-én kap használatba vételi engedélyt az épületegyüttes, amelyben a gyógyítás már folyamatos volt, és több mint két évszázadon át, egészen 1950-ig tevékenykedett a városban.

Itt kezdődött meg a kórház névadójának Markhot Ferencnek a vezetésével az első magyar orvosi egyetemi képzés is.

Markhot Ferenc, a XVIII. századi magyar orvostörténet kimagasló személyisége a kis Nógrád megyei faluban, Vittencen született 1718 körül. Fizikus-orvosi tanulmányait a bolognai egyetemen folytatta Olaszországban, ami akkor a kor egyik legjelesebb egyeteme volt. Az oklevél birtokában Bihar vármegye tiszti főorvosa lesz nagyváradi székhellyel, sőt, elnyeri Forgách váradi püspök udvari orvosi tisztét is.

Orvosi tudása messze földön híressé teszi nevét és személyét. Barkóczy Ferenc egri püspök is felfigyel a javakorabeli orvosra és szokásához híven megbízottakat küld Nagyváradra, hogy Egerbe csalogassa a jeles férfiút. Markhot elvállalja a Heves megyei, illetve egri megbízást. Egerben nem csupán Heves és Külső-Szolnok vármegyék tiszti főorvosa lesz, de a püspök és nagy udvartartása, valamint a papnevelő intézet orvosa is.

Markhot Ferenc munkássága elsősorban az egri gyógyvizekhez kapcsolódik. A Helytartótanács 1762-ben elrendelte az ország valamennyi megyei főorvosa részére a megyéjük területén található ásvány- és gyógyvizek felkutatását, leírását. A jelentések sorából kiemelkedik Markhot doktor munkája, amely kora igen magas orvosi tudásának a színvonalán álló tudományos értekezésnek tekintendő. Orvostörténetileg páratlan értékű Markhot Ferenc fejtegetése a gyógyvizek hatásmechanizmusáról. A gyógyvizek kedvező hatása a beteg szervezetre szerinte abban nyilvánul meg, hogy a bennük rejlő elátérek a testnedvek részecskéinek tétlenségét, lanyhaságát felfrissítik. Markhot lelkiismeretes és rendszeres vizsgálatot végzett saját és kollégái praxisbeli terápiás tapasztalataira támaszkodva, hogy tisztázza a XVIII. századi orvostudomány tükrében az egri termál gyógyászati alkalmazásának lehetőségét.

A hazai orvosképzés bölcsője Eger

A magyar orvosképzés szempontjából rendkívüli jelentős napnak tekintendő 1769. november 25-e, amikor Egerben, az irgalmas barátok kórházában megnyílt az első hazai orvosi kar. Az egri Scola Medicinalis első tanévének tíz hallgatója volt. Az első hazai orvosképzés jelentőségére maga Markhot doktor mutatott később rá, amikor leplezetlen büszkeséggel említi, hogy Magyarországon az ő egri Orvosi Iskolájában hat esztendőn tanított elsőnek orvostant. Számos olyan medikus került ki a keze alól, akik később a nagyszombati egyetemen - csak csekély utótanulmány elvégzése után - diplomás orvosként működtek.

1775-től Markhot öt esztendőn át foglalkozott behatóan a kirurgusok, a sebészek és bábák oktatásával. 1779-ben három tanulni vágyó fiatal sebészjelöltet sebészmesterré nyilvánított, miután az anatómia, szülészet és sebészet köréből sikeresen levizsgáztatta őket. Markhot Ferenc orvosképzési elvének a maga korában is kimagasló voltáról tanúskodik, hogy a hallgatók nem csak elméleti, de kórházi gyakorlati képzésben is részesüljenek. Ezzel a metódusával tehát a nagy egri orvosdoktor a klinikai rendszer korai előfutára volt.

Fejlődés a 19-20. században

A templomot, kolostort és kórházat magában foglaló épületegyüttes a mai Knézich Károly utca és Markhot Ferenc utca sarkán található. A templom mai homlokzata az 1887–1891 közötti átépítés eredménye, belső terét 1908-ban Graits Ede festő Tiepolo-másolatokkal díszítette.

A 19. és 20. század folyamán az intézmény folyamatosan bővült és modernizálódott, reagálva a növekvő lakossági igényekre és az orvostudomány fejlődésére. Az évtizedek során új osztályok és szakrendelések indultak, biztosítva a széles körű egészségügyi szolgáltatásokat a régió lakosai számára.

A 2015 utáni épületbontások és átalakítások

2015-ben jelentős változások történtek a kórház területén. Az Eger-patak mentén elhelyezkedő gazdasági épületsort elbontották, hogy helyet biztosítsanak az új fejlesztéseknek. Az átalakítások célja a kórház infrastruktúrájának modernizálása és a betegellátás színvonalának emelése volt.

Az épületbontások és az új beruházások révén a kórház területe megújult, korszerűbb környezetet biztosítva a betegek és az egészségügyi dolgozók számára. A fejlesztések hozzájárultak ahhoz, hogy a Markhot Ferenc Kórház továbbra is a régió meghatározó egészségügyi intézménye maradjon, ötvözve a több évszázados hagyományokat a modern orvostudomány követelményeivel.

A kórház történetének ezen fejezetei jól tükrözik az intézmény elkötelezettségét a folyamatos fejlődés és a magas színvonalú betegellátás iránt, miközben megőrzik a múlt értékeit és hagyományait.

Forrás:

Héczey-Markó Ágnes: Az egri volt Irgalmasrendi templom és kolostor, a mai a Markhot Ferenc Megyei Kórház műemlék épülete. Székesfehérvár, 2016.
https://www.topografia.hu/_user/browser/File/topografia%20fuzetek/topografiaFuzet_4.pdf?utm_source=chatgpt.com

Lipp Mónika Mária: Az Egri Irgalmasrendi kolostor, templom és kórház XVIII. századi berendezése. Doktori disszertáció (Eötvös Loránd Tudományegyetem). 2012.

https://doktori.btk.elte.hu/art/lippmonikamaria/diss.pdf

Sugár István: Markhót  Ferenc

In: Hevesi Szemle 5. (1977) 4. szám 58-62. p.

https://library.hungaricana.hu/hu/view/HevesiSzemleNaplo_1977/?pg=263&layout=s&query=Sug%C3%A1r